Ausztrália bemutatása

Ausztrália földrajzi értelemben a Föld legkisebb kontinense[1], az Ausztrália és Óceánia régió része. Politikai értelemben az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) rövidített neve. Az Ausztrál Államszövetség a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el. Az Egyenlítőtől délre (a déli féltekén), a 10. és a 40. szélességi kör között található.


Az országnév eredete


A név a latin terra australis incognita kifejezésből ered, ami „ismeretlen déli föld”-et jelent. Ausztrália felfedezése előtt egy ezen a helyen feltételezett földrészt jelöltek így a térképeken.


Földrajz


Ausztrália az Indiai- és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el. Északon a Timor- és az Arafura-tenger, valamint a Torres-szoros, délen és nyugaton az Indiai-óceán, keleten a Korall- és a Tasman-tenger határolja. Legészakibb pontja a York-fok (déli szélesség 10°41`), legdélibb pontja pedig a Bass-szorosba nyúló kiszögellés a Wilson-fok (déli szélesség 39°8`); ezek mintegy 3180 km-re vannak egymástól. A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) a Byron-fok-ig (keleti hosszúság 153°9`), mintegy 4000 km. Jelentősebb félszigetei: * York-félsziget (északon) * Arnhem-föld (északon) * Yorke-félsziget (Adelaide-nél) Jelentősebb tengeröblök: * Carpentaria-öböl (északon) * Spencer-öböl * Szent Vince-öböl (Adelaide-nél) * Port Phillip-öböl (Melbourne-nél) Jelentősebb szigetek: * Tasmania * Fraser-sziget (keleten) * Lord Howe-sziget (keleten) * Melville-sziget (északon) * Groote Eylandt és a Wellesley-szigetek (északon) * Dirk Hartog-sziget (nyugaton) * Kenguru-sziget (délen) * Furneaux-szigetek (délen) * Király-sziget (délen)



Domborzat


A kontinens átlagosan 300 m-rel emelkedik a tenger szintje fölé; teljes területének mindössze 6%-a van 610 m-nél magasabbam. Területének 85%-át az úgynevezett Outback, a világ egyik legősibb tája foglalja el. Vörös sziklák, vörös por, okker síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik a végeérhetetlen sivatagi tájat. Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható: * délen és délkeleten: tengerparti síkság és a Nagy-Vízválasztó-hegység Itt található a kontinens, valamint az Ausztrál Alpok legmagasabb csúcsa, a 2230 m magas Mount Kosciuszko, továbbá az ország mély folyói és vulkanikus képződményei. Az átlag 65 km széles, alacsony parti síkság keleten, délkeleten és délnyugaton. Ez Ausztrália legsűrűbben lakott része. A parti sík területeket a szárazföld belsejétől az átlagosan 1220 m magas Nagy-Vízválasztó-hegység választja el. Ez északról, a York-félsziget végén található York-foktól (Cape York) indul, és a keleti parttal párhuzamosan, 3000 km hosszan – a délkeleten lévő Victoria államig húzódik. * középen: Belső-ausztráliai-medence Elkülönülő részei északon a Carpentaria-öböl síksága, délen a Murray-Darling-alföld és nyugaton az Eyre-tó térsége. * nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el. Legnagyobb részét bokros sztyepp fedi, peremén helyezkednek el Ausztrália legnagyobb sivatagjai a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Viktória-sivatag és a Fátlan (Nullarbor)-síkság, valamint a Föld legősibb sziklái. A fennsíkot elszórtan kisebb hegyek, mint például a Macdonell-hegység és az Uluru bontják meg.


Vízrajz


Mivel a földrész igen száraz, kevés rajta a nagyobb vízfolyás. Említésre érdemes folyója a Murray, amely a Nagy-Vízválasztó-hegység csapadékos lejtőjéről szállítja a vizet az alföld felé. A keleti lejtőkről sok bővizű, de rövid folyó fut a Csendes-óceánba.



Éghajlat




Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt éghajlat a jellemző. Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár. A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.) A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre. A téli időszakban a nyugati szélrendszer esőfelhői öntözik a déli, délkeleti partokat és Délnyugat-Ausztráliát. A kontinens belsejében és északon – a délkeleti passzátszelek miatt – azonban a tél száraz. Mivel magas hegyek nem szabdalják a légköri képződményeket, gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.



Élővilág, természetvédelem


Lásd még: ausztrália növény-és állatvilága Bársonyos aranymadár (Sericulus chrysocephalus) Koala (Phascolarctos cinereus) egy ausztrál parkban A világon egyedülálló növény- és állatvilága van Ausztráliának.

Esőerdők * növény: 18 000 növényfaj és 2500 évnél is idősebb fák * állat: bársonyos aranymadár Sivatagos területek * növény: 30 fajta tövises fű, boab (baobab) fa, sündisznófű, sóbozót * állat: tüskés ördög (hangyával táplálkozik), teve Ligeterdők A keleti tengerparton, valamint a délkeleti és délnyugati területeken. * növény: eukaliptusz, akácia, páfrány, és próteafélék * állat: koala (eukaliptusszal táplálkozik, napi 20 órát alszik), kisemlősök, rovarok, kacagójancsi (kookaburra), bundás tojásrakó (kacsacsőrű emlős, körülbelül akkora, mint egy nyúl, tömött, sötétbarna bundája, széles farka, úszóhártyás lába a vidrára emlékeztet, nagy, lapos, csőrszerű állkapcsa a kacsára hasonlít, egyetlen hátsó testnyílása van a széklet, a vizelet és az ivartermék közös kivezetője a kloáka, lágyhéjú tojással szaporodik) * kenguru Ausztrália címerállata. A kenguruk Ausztrália szavannáinak jellegzetes állatai. Közülük a legnagyobb a vörös óriáskenguru. Feje kicsi, mellkasa szűk, mellső végtagjai rövidek. Megnyúlt, erőteljes hátsó ugrólábán sebesen ugrál, közben hosszú farkával egyensúlyoz kb. 8-10 métert is ugrik. Növényevő. Kicsinyét erszényében hordozza. Tenger * növény: tengeri fű * állat: élénk színű halak, rákok, puhatestűek, oroszlánfóka




Nemzeti parkjai


Ausztrália egy egész kontinens, hatalmas kiterjedésű érintetlen területekkel. A szövetségi és tagállami kezelésben lévő, összesen 560 nemzeti park az ország területének 7.55%-ára terjed ki.


Természeti világörökségei


Az UNESCO az alábbi területeket tekinti természeti világörökségnek:

* Fosszilis emlősök lelőhelye: Őslénytani szempontból a legjelentősebbek közé tartozik a világon. * Fraser-sziget: A világ legnagyobb homokszigete. Trópusi esőerdő borítja. * Közép-Kelet-Ausztrália esőerdő-rezervátumai - Ausztráliának a Gondwanai Esőerdői: Vulkanikus kráterekben kialakult esőerdők. * Nagy-korallzátony: A Föld legnagyobb korallzátonya. * Kék hegyek: Homokkő fennsíkon eukaliptusz erdő. * Heard és McDonald szigetek: Érintetlen terület bennszülött növény- és állatvilággal. * Lord Howe-szigetcsoport: Elszigetelt óceáni terület sajátos élővilággal. * Macquarie sziget: A szigeten megfigyelhető geológiai képződmények érdekesek. * Purnululu Nemzeti Park: Karsztvidék. * Shark Bay: Egyedülálló élővilág, nagyon ritka tengeri emlősök. * Quennsland nedves trópus tája: Trópusi esőerdő. * Kakadu Nemzeti Park: Mangrove-erdők. * Tasmania vadonja: Jég által kialakított tájon mérsékelt égövi esőerdő. * Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park: Ausztrália belső sivatagjában, különleges földtani képződmények között ősi társadalomban élnek emberek. * Willandra tavak vidéke: Tavak és homok vidékén rendkívül régi emberi leletek.


Történelem

Őslakosok


Az angolszász gyarmatosítók előtt a kontinensen csak bennszülöttek éltek. Sorsuk számos rokon vonást mutat az észak-amerikai indián népek golgotájával. A 18. századig e szinte teljesen lakatlan földrész Terra Australis Incognita-ként élt az európaiak gondolkodásában; egy kontinens ismeretlen határokkal. A kor térképészei Déli Földnek hívták. Ausztráliát ekkor már mintegy 40 000 éve lakták a bennszülöttek. Az őslakosok a feltevések szerint Délkelet-Ázsiából, a mai Indonéz-szigetek felől érkeztek. A legújabb antropológiai kutatások szerint Ausztráliában vívták az első csatát a Földön, mint ahogy gondolatait is itt rögzítette először az ember. A bennszülöttek kultúrájának minden része a nomád életmódról tanúskodik. A mítoszok szerint őseik óriás kenguruk voltak (vagy kígyók, emuk), akik dalaikkal alkották meg a tájat, adtak életet a növényeknek, állatoknak, embereknek. A teremtés után eggyé váltak a Földdel (totemek tisztelete innen ered). A bumerángot kb. 10 000 évvel ezelőtt találták fel az őslakosok, és csak néhány középső sivatagos területen használta néhány törzs kisebb állatok elejtésére.




Ausztrália felfedezése, gyarmatosítás



James Cook kapitány hajójának a HM Bark Endeavour 1988 készített mása Cooktownnál A 15. században a kínai Cseng-Ho admirális több felfedező utazást tett az Indiai-óceánon, de csak a szomáliai Mogadishuig jutott el. A kínaiakat a portugálok és a spanyolok követték, amikor a 16. században valószínűleg elérték Ausztrália északi partjait. 1602-ben megalapították a Holland Kelet-indiai Társaságot és kereskedelmi állomásokat alakítottak ki. A holland Willem Jansz volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. A földrészt Új-Hollandiának nevezték el. 1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres hajózott végig először a később róla elnevezett szoroson, mely Új-Guineát és a York-fokot kötötte össze. 1642-ben a holland Abel Tasman elérte a mai Tasmaniát, felfedezte Új-Zélandot. A 17. század folyamán a hollandok feltérképezték az általuk Új- Hollandiának nevezett Nyugat- és Észak-Ausztrália partvonalát, de letelepedési szándékot nem mutattak. 1770-ben James Cook végighajózott és feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Wales-nek (New South Wales) nevezett és őfelsége III. György király utasítására brit fennhatóság alá vonta azt 1770. augusztus 22-én. Az amerikai függetlenségi háborúban az angolok elvesztették újvilági gyarmataikat. Minthogy ezért fegyenctelepek nélkül maradtak, figyelmük Ausztrália felé fordult. 1788-ban Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája 1788. január 18-20-a között érkezett a mai Sydney déli külvárosai, a nemzetközi repülőtér és kereskedelmi kikötő környékén található Botany-öbölbe, mintegy 1350 emberrel, katonákkal, fegyencekkel és hivatalnokokkal a fedélzeten. Hamarosan rátaláltak azonban a jóval védettebb és letelepedésre alkalmasabb Port Jackson öbölre, a mai Sydney Harbour-ra, amely a mai világváros alapításának is tekinthető. A első fehér település a brit belügyminiszter tiszteletére Sydney Cove-nak nevezett városnegyed a világhírű Operaház épületének helyén 1788. január 26-án (Ausztrália nap) az Egyesült Királyság fegyencgyarmataként alapíttatott. A második flotta, melyet gyakran a „halál flottájaként” is emlegettek (278 elítélt vesztette életét a hónapokig tartó út során az első flotta 48 halálos áldozatával szemben és a túlélők is komoly betegen szálltak partra) érkezése 1790-ben életmentő ellátmánnyal megrakva érkezett. Habár az első civil telepesek már 1793-ban megérkeztek, 1823-ig Új-Dél-Wales fegyenctelepként működött, főként fegyencek, katonák, matrózok és azok családjai által népesítve be a kolóniát. Hamarosan megjelentek a bordélyok, a Bengáliából importált rum és az első gyilkosságokat is elkövették. A rendteremtésre London 1805-ben a vaskezű William Bligh-t küldte a gyarmatra. 1808-ban a gyarmat fellázadt ellene. Utódja, Lachlan Mecquarie által végrehajtott reformok a szabad telepedők számára is vonzóvá tette Ausztráliát. Házakat, közműveket építettek és megnyílt az első bank is; Sydney tíz év alatt várossá lett. 1813-ban kelt át egy expedíció a Kék-hegységen (a Nagy-Vízválasztó-hegység) és pillantotta meg a mögötte elterülő sivatagot. 1817-ben elfogadták Matthew Flinders javaslatát, hogy a földrészt Új- Hollandia helyett Ausztráliának nevezzék. A bennszülöttek fegyveres ellenállása rendszerint lemészárlásukkal végződött. 1856-ban született az első törvény a victoriai bennszülöttek védelmére, de ekkor már csak 50 000 őslakos élt a kontinensen. Van Diemen’s Land, a mai Tasmania első települése 1803-ban jött létre és 1825-től önálló kolóniaként működött. Az Egyesült Királyság 1829-ben jelentette be igényét és fennhatóságát Nyugat-Ausztrália iránt, majd Új-Dél-Wales tartományától leválasztva 1836-ban Dél-Ausztrália, 1851-ben Viktória, 1859-ben Queensland és 1863-ban a független és szabad (azaz nem fegyenctelep) Dél-Ausztrália tartományaként az Északi Terület tartományát hívta életre. Viktória és Nyugat-Ausztrália szintén szabad tartományként alapíttatott, később azonban befogadott fegyenceket, akiket az anyaország egészen 1864-ig deportált a kontinensre. Ugyan a földrész nagy része sokáig felfedezetlen maradt 1826-ban vagy 29-ben Nagy-Britannia bejelentette egyeduralmát. A brit korona 1823-as törvényével (New-South-Wales Act) életre hívta a Legfelsőbb Bíróságot és a Törvénykezési Tanácsot – gyakorlatilag felelős parlamentet. Ezen lépésekkel kívánta a korona bevezetni az angol polgári törvénykezést és rendet. Földkérdésekkel azonban egészen az 1830-as évekig nem foglalkoztak. Eleinte a felfedezők és bennszülöttek kapcsolata békés volt, alapvetően élelem, víz, szerszámok, ruhák és egyéb termékek cserekereskedelmében merült ki. Ez a viszony azonban hamarosan romlani kezdett, amint az őslakosok ráeszméltek, hogy a föld és annak kincsei – amely a megélhetésüket biztosította – veszélybe került. Konfliktusokkal tűzdelt évtizedek után 1835-ben született két megállapodás a gyarmatosítok és az Aboriginal Kulin törzs között 600 ezer hold „megvásárlásáról” Melbourne környékén. Ez és ehhez hasonló ügyletek hatására Sir Richard Bourke, Új-Dél-Wales kormányzója nyilatkozatban jelentette ki, hogy a brit korona képviselőinek érkezése előtt Ausztrália földje senkinek tulajdonát nem képezte. A kérdés ezen irányú megközelítése egészen 1992-ig, a Mabo-ügy esetéig gyakorlatban volt. Az iparosodás kezdetei, az aranyláz 1851-ben Melbourne közelében aranyat találtak, pár hónappal később pedig Victoriában, Új-Dél Wales-ben és a Nagy-Vízválasztó-hegységben. Kitört az aranyláz. Az aranyat keresők falvakat hoztak létre a kontinens belsejében, a Darling és a Murray-folyó mentén. Melbourne-ből nagyvárost teremtett az arany, szállodákkal, színházzal, bankokkal és közvilágítással. Több helyen találtak ezüstöt, rezet, cinket, melynek ipari mértékű bányászata a gazdaság forrása lett. 1854-ben a ballarati bányászok létrehoztak egy Reformligát, hogy tiltakozzanak a bányászati adó mértéke, és a beszedés embertelensége miatt. Gátat építettek, és fegyverrel védték magukat. 30 bányász és 5 katona esett el a félórás ütközetben, mely végül is felgyorsította a reformokat. Az Eureka-gátnál lezajlott csata fontos epizódja lett az ausztrál történelemnek és folklórnak, mely nagyra tartja a bajtársiasságot és a természeti erőkkel dacoló férfiasságot. Távíróállomásokat állítottak fel, melyek – Szingapúron át – kapcsolatban álltak Londonnal. A központi távíróállomás, a Telegraph Station Ausztrália közepén épült és lett egy város, Alice Springs magja. Az arany banditákat is szült, köztük a legendás Ned Kelly-t, aki az ausztrál folklór központi figurája lett. 1868-tól Anglia már nem deportált elítélteket Ausztráliába, a kontinens öt gyarmata egyre inkább szabad országként kezdte életét élni.



Önállósága


1901-ben Ausztrália, mint szabad államok szövetsége, a Brit Nemzetközösség tagja lett. Ám a szabadságot a „Fehér Ausztráliában” hívők gondolták csak természetesnek: a faji megkülönböztetés törvény által védett politika lett, amikor 1901-ben az ázsiaiak bevándorlását lehetetlenné tévő törvény megszületett. Queensland-ben olajat találtak, továbbá hatalmas vasérc és bauxit, ón, urán, kvarc és kőszén lelőhelyeket fedeztek fel; Dél-Ausztráliában a világ legnagyobb opálmezőjére bukkantak. Átmenetileg Melbourne lett a főváros, de hogy véget vessenek a Sydney-vel való rivalizálásnak, az állam megvásárolta a leendő Ausztrál fővárosi területet, és Walter Burley Griffin amerikai építészt megbízta Canberra felépítésével. 1914-ben Nagy-Britanniával együtt Ausztrália is hadat üzent Németországnak. A nemzet a tűzkeresztségen a törökországi Gallipolinál esett át. Gallipoliból nemzeti legenda lett, Peter Weir a legnagyobb ausztrál filmrendező szentelt is ennek egy filmet. 1927-ben a parlament első ízben ülésezett az új fővárosban, Canberrában. 1941-ben Ausztrália hadat üzent Japánnak, amely a kontinens elfoglalására készült és Darwint bombázta is. A háború után a gazdaság virágzásnak indult. A kormány ösztönözte az európai betelepülést, érkeztek németek, olaszok, görögök, lengyelek, szerbek, horvátok. Ausztrália tejjel-mézzel folyó tágas Kánaánnak tűnt: végül 5 millió európai telepedett le. 1965-ben eltörölték a faji törvényeket. 1967-ben a népszavazáson a lakosok 90%-a egyetértett azzal, hogy bennszülöttek állampolgári jogokat kapjanak. 1986-ban megszüntették Ausztrália igazságszolgáltatásának maradék kapcsolatát az Egyesült Királyságéval az Australia Act 1986 elfogadásával. Japán lett a fő gazdasági partnere és ma a bevándorlók fele is Ázsiából jön, de nyugati típusú ország maradt. Államszervezet és közigazgatás Alkotmány, államforma Államforma: alkotmányos parlamentális monarchia. Ausztrália 1901 óta szövetségi állam. Minden tagállamnak saját kormánya van, a központi kormány székhelye Canberra. Kétpártrendszer van. A törvényhozó testület minden államban két házból áll. Minden állam élén a kormányzó áll, akit az anyaország nevez ki. Államformája szövetségi alkotmányos monarchia. Központi törvényhozó a Szövetségi parlament.



Közigazgatási felosztás Ausztrália államai



Szövetségi állam – 6 / Territórium – 2 Főváros Nyugat-Ausztrália Nyugat-Ausztrália (Western Australia) (WA) Perth Queensland Queensland (QLD) Brisbane Új-Dél-Wales Új-Dél-Wales (New South Wales) (NSW) Sydney Victoria Victoria (VIC) Melbourne Dél-Ausztrália Dél-Ausztrália (South Australia) (SA) Adelaide Tasmania Tasmania (TAS) Hobart Északi terület Északi terület (Northern Territory) (NT) Darwin Ausztrál fővárosi terület Ausztrál fővárosi terület (Australian Capital Territory) (ACT) Canberra Tengeren túli területek Ashmore- és Cartier-szigetek Ausztrál antarktiszi terület Heard-sziget és McDonald-szigetek Karácsony-sziget Karácsony-sziget Kókusz-szigetek Kókusz-szigetek Korall-tengeri-szigetek Norfolk-sziget Norfolk-sziget
* Torres-szorosi-szigetek: Területe 500km2. A szigetek Ausztrália és Pápua Új Guinea között terülnek el. Népessége 8000 fő. A székhely: Thursday Island City. 1883 óta ausztrál terület. Lakói melanézek, fekete bőrű óceániai bennszülöttek. (Forrás:A Világ országai,Nyír-Karta Bt 2008). Az eltérő kultúrájú nép 1988-ban függetlenséget szeretett volna elérni az ausztrál kormánytól, de csak speciális státuszt sikerült kivívni. Saját közigazgatása és választási rendszere van, teljes körű belső autonómiával, amely 1990. március 5-én lépett életbe.

* Lord Howe-szigetcsoport:A mindössze 15,5km2-es sziget Ausztráliától 1270 km- re található. Mindössze 350 fő a lakossága. Mindannyian brit telepesek. (Forrás:A Világ országai,NyÍR-kARTA BT 2008.) Az ausztrál kontinenstől 1270 km-re keletre fekvő szigetet és a hozzá tartozó Ball's Pyramid nevű zátonyt Új-Dél-Walesről igazgatják,de bizonyos, helyi kérdésekben maga dönthet. Brit hajósok fedezték fel 1788-ban az első telepesek 1834-ben jelentek meg.

* Macquarie-sziget: A mindössze 176km2-es sziget az Antarktisz közelében található. Csupán a meteorológiai állomás személyzete lakja. Hihetetlenül gazdag fóka és pingvinállománnyal rendelkezik. (Forrás:A Világ országai,Nyír.Karta Bt 2008). Az UNESCO 1997-ben a világörökség részévé nyilvánította. Védelmi rendszer Searchtool right.svg Bővebben: Ausztrália hadereje Az ország lakosságának 1%-át az ausztrál bennszülöttek teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai származású. A bevándorlók különösen a jugoszláv utódállamokból,valamint Görögországból, Olaszországból és Lengyelországból érkeztek.Az ázsiai bevándorlók többsége Kínából érkezett az országba.Délkelet-Ázsia számtalan területéről érkeztek még betelepülők.Számottevő filippínó,maláj,indonéz él az országban.Ezenfelül libanoni arabokkal találkozhatunk,egyre növekvő számban. A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton, Tasmaniában és Nyugat-Ausztráliában, Perthben. Az ország „közepe” majdnem lakatlan. Az ausztrálok többsége vallásos, 27% római katolikus, 26% anglikán, 24% egyéb keresztény, 13% felekezet nélküli és a fennmaradó 10% egyéb vallást gyakorol. Gazdaság: fejlett ipari ország Ausztrália a hús (marha és bárány), a gyapjú, a szén, az arany, a vasérc, az alumínium, a műszaki, valamint a közlekedési eszközök, és a búza exportjában világelső, de legalábbis az elsők közé tartozik. Import termékek a számítógépek, irodafelszerelések, telekommunikációs berendezések és alkatrészek, nyersolaj és az olajtermékek.



Gazdasága

A Világbank 1995-ös felmérése szerint Ausztrália a világ leggazdagabb országa, mert minden egyes polgárára 1 100 000 AUD-nyi nemzeti vagyon esik. Az életszínvonal jó dolog, nagyon jó dolog, de egyben csapda is. Vannak olyanok, akik nem érzik jól magukat az ausztrál társadalomban, ne is tagadjuk. A magas életszínvonal vonzása miatt nem képesek arra, hogy visszatérjenek az óhazába, mert bizony nincs kedvük lemondani arról, amit itt elértek. Ezek az emberek évtizedekig őrlődnek, kételkednek, nem találják a helyüket. Vannak, akik nyugdíjas korukban visszaköltöznek, amikor is a visszailleszkedés nehézségeihez keserves csalódás is járul: az az ország, amit egykor otthagytak, már régen eltűnt az idő sodrában. Minden és mindenki más, mint az emlékeikben. Az ausztrál életszínvonal legfontosabb összetevői nem hordozhatók és nem válthatók át forintra, ezért aki elhagyja Ausztráliát, az bizony kénytelen lemondani róluk. A tenger, a napfény, a jó levegő, a kellemes időjárás, az érintetlen természet, az emberek jó hangulata, könnyedsége, segítőkészsége, a jól működő társadalom, a szolgáltatások magas színvonala, a lét- és közbiztonság, mind-mind helyhez kötött dolog.



Mezőgazdaság


A külterjes jelleg, a családi tulajdon és a magasfokú specializáció jellemzi a mezőgazdaságot. A teljes agrártermelés 70%-a kerül exportra (gyapjú, búza, cukor, hús). A világ gyapjútermelésének negyede Ausztráliából kerül ki. A mezőgazdaság elrendeződése a tengerpartoktól a kontinens belseje felé zonális: belterjes növénytermesztés Átlagosan 300 ha alatti farmokon, sűrűn lakott térségeken alakult ki. * északkeleten: cukornád és gyümölcs * délkeleten, a Brisbane és Adelaide közötti Boomerang-parton és Tasmaniában: zöldség és gyümölcs * a Murray medencéjében: öntözéses rizs, zöldség és szőlő belterjes állattenyésztés 500-1000 ha-os farmokon, partközelben alakult ki. Juh-, marha-, sertés- és baromfitenyésztés, valamint tejgazdálkodás folyik itt. * délkeleti sáv: a juhállomány legnagyobb része itt helyezkedik el átmeneti jellegű gazdálkodás 2000 ha alatti birtokokon, a parti zóna mögött alakult ki. Búzatermelő övezet, telepszerű juh- és szarvasmarha-tenyésztéssel. külterjes állattartás 10 000-600 000 ha méretű gazdaságokon, a legbelsőbb zónában alakult ki. Juh- és marhatartás jellemző, többnyire családi vállalkozásban, magas színvonalú gépesítéssel. Ipara [szerkesztés] Ásványkincsekben gazdag ország (bauxit, ólomérc, vasérc, nikkelérc, uránérc, rézérc, ónérc, ezüst, gyémánt, feketekőszén). A gazdaságban meghatározó szerepe van a bányászati termékek exportjának. Az ipar gerincét a vaskohászat, a gépgyártás és az elektronikai ipar, illetve az élelmiszeripar adja, 70%-a délkeletre, Új-Dél-Wales és Victoria területére telepedett. Vas- és acélkohászat: * Adelaide (Whyalla) * Newcastle * Sydney (Port Kembla) * Perth (Kwinana) Timföldgyártás: * Arnhem-föld (Észak-Ausztrália) * Gladstone – a világ legnagyobb üzeme Alumíniumkohászat: * Newcastle * Geelong * Launceston (Tasmania) Gép- és gépkocsigyártás: * Melbourne * Sydney * Adelaide Elektronikai ipar: * Adelaide * Geelong Vegyipar: * kikötővárosokban



Kereskedelem

Főbb kereskedelmi partnerek: Japán, USA, Dél-Korea, Kína, Új-Zéland, Szingapúr, Egyesült Királyság, Németország, Malajzia. Közútvonalak hossza:913 000 km A kontinenst a nagy távolságok és a ritka településszerkezet jellemzi. A belföldi teherszállítás nagy részét speciális kamionokkal, úgynevezett Road Train-ekkel („országúti vonat”) bonyolítják le. Az úthálózat főleg a sűrűn lakott zónákban – ezek elsősorban a déli és keleti tengerparti övezetekben és a nyugat-ausztráliai főváros körzetében koncentrálódnak – rendkívüli mértékben kiépített. Két autóbusz-társaság járatai fedik le az egész kontinenst. Vasútvonalak hossza: 33 819 km Searchtool right.svg Bővebben: Ausztrália vasúti közlekedése Repülőterek száma: 294 A Qantas Ausztrália nemzetközi légitársasága. Gépállománya főként Boeing és Airbus típusokból áll. A belföldi utaztatásokat a Qantas, Virgin Blue, Jetstar, Tiger Airways Australia és több kis regionális légitársaság végzi. Kikötők száma: 13 Ausztráliából, Sydney-ből származik a rockzene egyik legismertebb képviselője, az 1973 decemberében alakult AC/DC. Továbbá ausztráliai származású még a gothic metal két meghatározó együttese, a Virgin Black és a The Eternal. A Harbour Bridge és az Operaház Sydney-ben * Ausztrália és Óceánia őslakóinak művészete * Ausztrál irodalom Híres képzőművészek: * Tom Roberts (1856–1931), festő * Sir William Dobell (1899–1970), portréfestő * Albert Namatjira (1902–1959), festő * Sir Russel Orysdale (1912–1981), angol származású festő * Sir Sydney Nolan (1917–1991), festő



Turizmus

Ausztrália több szempontból is különleges kontinens és ország egyben. A legkisebb területű kontinens, a legalacsonyabb fekvésű és a legszárazabb területű földrész (Egyharmada sivatag illetve félsivatag). A kontinens a legkülönlegesebb állat- és növényvilággal rendelkezik. (kacsacsőrű emlős, kenguru, koala, eukaliptuszerdők) A küldő országoktól a legtávolabb fekszik. A távoli földrészen viszonylag kevés a turista, a látványosságok között nagy a távolság, ezért az átlagos tartózkodási idő hosszabb. Az utazások ezért a magasabb jövedelmű turistákhoz kapcsolódnak. Searchtool right.svg Bővebben: Ausztrália turizmusa



Sport



Minden év januárjában Ausztráliában rendezik az első Grand Slam-tenisztornát, az Australian Opent. Az ausztrál Casey Stoner is a 2007-es MotoGP világbajnoka, 10 futamgyőzelmet szerzett. Mark Webber Forma 1-es versenyzőjük a 2009-es szezon során 2 GP győzelmet is szerzett a Red Bull Racing színeiben. Neil Robertson kiemelkedő képességű snooker játékosuk neve, pedig jelenleg a 2009/2010-es előzetes snooker világranglista 3 helyén tündököl. Az olimpiai játékokon eddig 134-szer csendült fel az ausztrál himnusz. Téli olimpián kevés alkalommal képviseltették magukat az ausztrál sportolók. Az ország különösen eredményes úszókkal rendelkezik, így a legtöbb érem ebben a sportágban született. 1908-ban és 1912-ben Új-Zélanddal versenyeztek Ausztrálázsia néven. Melbourne rendezte az 1956. évi nyári olimpiai játékokat, míg Sydney 2000-ben volt a házigazda. * Bővebben: Ausztrália az olimpiai játékokon Leghíresebb labdarúgójuk Harry Kewell, 2005-ben Bajnokok Ligáját nyert a Liverpool FC-vel.Jelenleg a török Galatasaray játékosa. * Bővebben: Ausztrál labdarúgó-válogatott Mark Webber a Formula-1 világbajnokság közepes eredményű versenyzője 2002 óta.



Ünnepek


* Január 1. - Újév * Január 26. - Nemzeti ünnep (az első fehér telepesek megérkezésének napja 1788) * December 25. - Karácsony