Queensland

Queensland
zászló címer
Mottó	"Audax at Fidelis" (Vakmerő, de hűséges)
Alapítva	1859
Főváros	Brisbane
Terület	1 852 642 km² (ebből szárazföld: 1 730 648 km²)
Népesség (2009. június)	4 406 800 fő[1]
Népsűrűség	2,42 fő/km²
Időzóna	UTC+10 AEST
Honlap	www.qld.gov.au

Queensland Ausztrália egyik tagállama a szigetország észak-keleti részén. Nyugatról az Északi terület, dél-nyugatról Dél-Ausztrália, míg délről Új-Dél-Wales államok határolják. Keletről az államot a Korall-tenger – benne a Világörökség részét képező Nagy-korallzátonnyal – valamint a Csendes-óceán határolja. Területét tekintve Nyugat-Ausztrália után Ausztrália második legnagyobb állama, míg lakosságát tekintve Új-Dél-Wales és Victoria államok mögött a harmadik helyen áll.

A területet először a mai Ausztrália két hivatalosan is elismert kisebbsége, az ausztrál őslakosok valamint a Torres-szigetek őslakosai foglalták el. A különböző források az időpontot valamikor 40-65 ezer évvel ezelőttre teszik. Queensland 1859. június 6-án lett önálló brit Viktória királynőf ővárosa és egyben legnagyobb városa Brisbane, melyet eredetileg Moreton-öböl Büntetőtelep néven alapítottak 1824-ben, ahova a visszaeső fegyenceket szállították Új-Dél-Wales déli részéről. Később már szabad telepesek is érkeztek, akiknek a betelepülését az állam is ösztönözte. A mai Queensland gazdaságát főként a mezőgazdaság, a turizmus és a természeti kincsek kiaknázása uralja.

A lakosság zöme az állam dél-keleti részében koncentrálódik, ahol a főváros Brisbane, Logan City, Ipswich, Toowoomba, Gold Coast valamint Sunshine Coast is található. Egyéb főbb regionális központok még Cairns, Townsville, Mackay, Rockhampton, Bundaberg, Hervey Bay és Mount Isa. Queensland gyakran használatos beceneve a "Napfényes Állam" (Sunshine State), amit az általánosan meleg klímának valamint annak köszönhet, hogy az állam számottevő része a trópusokon található. A queenslandieket tréfásan "banánhajlítóknak" (Banana Benders, értsd: zabhegyező, semmittevő) vagy "óriásvarangyoknak" (Cane Toads) is nevezik. Az előbbi valószínűleg a jelentős méretű banánültetvényekre, míg az utóbbi arra a környezeti katasztrófára utal, amit az óriásvarangyok behozatala idézett elő Queenslandben. (A varangyokat a cukornád ültetvényeket károsító bogarak ellen hozták be, de mivel a bőrén található mirigyek mérgező váladékot tartalmaznak, az őshonos ragadozók jó része belepusztul, mihelyst lenyeli az állatot.)

Elnevezés

Az állam Viktória királynő tiszteletére kapta a Queensland (királynő földje) nevet 1859. június 6-án, amikor hivatalosan kivált Új-Dél-Walesből. Akkoriban Viktória királynő rendkívül népszerű uralkodónak számított, és az új gyarmatnak egy kellően impozáns nevet szánt, ezért elvetette a helyiek által támogatott Cooksland (Cook földje) elnevezést, amit James Cook, a híres angol tengerész, Ausztrália újkori felfedezője iránti tisztelet ihletett. Victoria állam szintén a királynőről kapta a nevét.

Története

Queensland története több ezer évre nyúlik vissza. Ebbe beletartozik mind a hosszú ideig tartó őslakos jelenlét, mind az európai betelepülést követő mozgalmas idők is. Az ausztrál őslakosok körülbelül 40 ezer éve telepedtek meg a területen, amit később holland, portugál és francia tengerészek fedeztek fel még mielőtt James Cook 1770-ben megérkezett volna a területre. Később az állam tanúja volt az őslakosok és a telepesek közötti, többnyire tragikus kimenetelű harcoknak csakúgy, mint az ültetvényekre a dél-csendes-óceáni szigetekről behozott olcsó kanaka munkások foglalkoztatásának. (A történészek vitatkoznak róla, hogy a szigetlakók foglalkoztatása vajon az újkori rabszolgaság egy formája volt-e avagy sem.) Queensland ugyanakkor az 1859-es Új-Dél-Walestől való különválás óta a gyors és dinamikus fejlődést is megtapasztalhatta.